Mennyi most a rendszerterhelés?

A rendszerterhelés az a villamos teljesítmény, amit az ország egy adott pillanatban felvesz a hálózatról. Ez az oldal a MAVIR tíz percenkénti közzétételét mutatja élőben, a mai görbével, a napi csúccsal és a hazai termeléssel együtt.

–

A mai rendszerterhelés óráról órára

A narancs vonal a rendszerterhelés, a kék a hazai termelés. A kettő közti rés az, amit a határon át kell behozni — vagy éppen kivinni, ha a termelés van fölül. A tervezett menetet a MAVIR pillanatnyi értékként közli, nem napi görbeként, ezért azt a fenti kártyán számként mutatjuk, és nem rajzolunk belőle vonalat.

Miért nem a fogyasztás a terhelés?

A kettőt gyakran keverik, pedig fontos a különbség. A terhelés azt méri, mennyi teljesítmény folyik ki a hálózatból a fogyasztók felé. Amit viszont a háztetőn lévő napelem termel, és ott helyben el is fogy, az soha nem lép be a hálózatba — tehát a terhelésben nem jelenik meg, pedig az ország használja.

Ezért fordul elő, hogy egy napsütéses nyári délben a terhelés alacsonyabb, mint egy borult napon ugyanabban az órában. Nem kevesebb áramot használunk, csak nagyobb részét termeljük meg a mérőóra mögött. Ugyanezt a jelenséget a főoldal térképén a napelemes termelés görbéje mutatja meg.

Terhelés, termelés, behozatal — hogyan jön ki a mérleg?

Minden pillanatban pontosan annyi áramot kell termelni, amennyit elhasználunk: a villamosenergia-rendszerben nincs raktár. A mérleg három tagból áll össze:

• Hazai termelés — amit a magyar erőművek adnak, Paks atomerőművétől a gázturbinákon át a naperőművekig.
• Behozatal vagy kivitel — a különbözet, ami a hét határmetszéken folyik át. Részletesen az import-export oldalon.
• Rendszerterhelés — az eredmény: amit az ország ténylegesen felvesz.

Ha a hazai termelés kevés, a hiányt behozatal fedezi; ha sok, exportálunk. Melyik erőmű mennyit ad éppen, azt az erőművek oldalon nézheted meg blokkonként.

Kié az adat, és mikor nem teljes?

A számokat nem mi mérjük. A rendszerterhelést és a hazai termelést a MAVIR Zrt. — a magyar átviteli rendszerirányító — méri és teszi közzé nyilvánosan, tíz percenként. Ez az oldal ezt a nyilvános közzétételt kéri le, és emberi szemnek olvasható formában mutatja meg: görbén, napi csúccsal, a termelés mellé állítva. Az értelmezés és a tálalás a miénk, az adat a MAVIR-é.

Előfordul, hogy hiányzik vagy nem teljes. Ilyenkor a lapon „–" áll a szám helyén, vagy a görbe megszakad. A leggyakoribb okok:

• A MAVIR közzététele késik vagy kimarad egy-két frissítést — ilyenkor a legutolsó ismert érték látszik, és a „frissítve" időpont mutatja, mennyire friss valójában.
• A mi lekérésünk nem ér el a forráshoz (hálózati hiba, karbantartás). Nem találunk ki értéket a hiány helyére, és nem interpolálunk: inkább nem mutatunk semmit.
• Éjfél után a mai görbe rövid — nem hiba, egyszerűen még kevés pont van a napból.

Az oldal tájékoztatásra készült, nem üzemirányításra vagy kereskedelmi döntésre. A pontos, hiteles és jogilag hivatkozható adat a MAVIR közzététele; részletes forrás- és felelősségi nyilatkozat a jogi oldalon.

Kapcsolódó oldalak

Gyakori kérdések

Mennyi most a rendszerterhelés Magyarországon?

A lap tetején álló szám a pillanatnyi országos villamosenergia-terhelés megawattban, a MAVIR tíz percenkénti közzététele alapján. Nyári hétköznap délután jellemzően 6000–7500 MW között jár, éjszaka 3500–4500 MW körül; télen az esti csúcs a legmagasabb.

Mit jelent pontosan a rendszerterhelés?

Azt az összes villamos teljesítményt, amit az ország ugyanabban a pillanatban felvesz a hálózatról. Ez nem ugyanaz, mint a fogyasztás: a háztetőkön termelő kis naperőművek egy része már a mérőóra előtt elfogy, tehát a hálózaton meg sem jelenik. Ezért délben, amikor süt a nap, a rendszerterhelés akkor is visszaesik, ha közben az ország ugyanannyi áramot használ.

Miért nem egyezik a szám a MAVIR saját oldalán látottal?

Mert nem feltétlenül ugyanazt a pillanatot mutatja a kettő. A MAVIR tíz percenként frissít, mi ugyanezt az adatot vesszük át, de a saját lekérésünk ritmusában — így legfeljebb egy frissítésnyi, néhány perces eltérés lehet. A görbe alakja és a napi csúcs értéke ugyanaz.

Mi a különbség a terhelés és a termelés között?

A terhelés az, amennyit az ország elhasznál; a termelés az, amennyit a hazai erőművek megtermelnek. A kettő különbségét a határon átfolyó áram fedezi. Magyarországon a termelés általában alacsonyabb, mint a terhelés — a maradékot behozatal adja.

Mikor a legnagyobb a rendszerterhelés?

Két csúcs van a napban: egy reggeli, amikor beindul a munka, és egy jóval nagyobb esti, amikor hazaérnek az emberek. Télen az esti csúcs a legmagasabb az egész évben, mert a világítás és a fűtés egyszerre megy. Nyáron a délutáni klímacsúcs a meghatározó, de azt a naperőművek termelése részben elfedi.

Mit mutat a tervezett görbe?

A rendszerirányító előre megbecsüli, mekkora terhelés várható — erre kell menetrendet és tartalékot biztosítania. A tervezett és a tény közti eltérés mutatja, mennyire sikerült eltalálni: nagy eltérésnél több szabályozó tartalékot kell mozgósítani.

Honnan van az adat, és szabad-e felhasználni?

A rendszerterhelés a MAVIR Zrt. nyilvános közzétételéből származik, a termelési bontás az ENTSO-E Transparency Platformról az energy-charts.info közvetítésével (CC BY 4.0). Ez az oldal független szolgáltatás: nem a MAVIR üzemelteti és nem is áll vele kapcsolatban — a MAVIR nevét kizárólag az adat forrásának megnevezésére használjuk.

Mekkora a magyar rendszer csúcsterhelése?

A mindenkori csúcs télen szokott megdőlni, hideg, sötét, szélcsendes estéken. A lapon a mai maximum és minimum mindig ott van a görbe alatt, tehát a napi szélsőértéket nem kell kikeresni.